L. Sándor fotósblogja

Mondhatom szép! Ennyire elhanyagolni egy blogot.

Ha valaki kívülállóként néha ránéz a blogomra, azt hihetné, hogy már nem is foglalkozom mindazokkal, amikről korábban annyi “szépet-s-jót” írtam.

Megnyugtatásul közlöm, hogy nem tűntem el, nagyon is élek és fotózok, de a sok feladat – munka, fotózással kapcsolatos egyéb dolgok, weboldal csinosítás, na meg némi otthoni feladat – között kicsit elhanyagolt gyermek lett a blog szerkesztése. Megpróbálom azért néhány képben összefoglalni a márciustól eltelt időszakot, csak amolyan rögtönzött dióhéj kivitelben.

Volt, amikor Móni egy-egy jobban sikerült sütijét örökítettem meg. Mint pl. ezt a finom kuglófot. Ráadásul itt éppen teszteltem egy új halogénlámpát is, vagyis ennél a képnél nem vakuval világítottam, hanem ernyőn keresztül 1 db 1000W-os halogén derítőlámpával, másik oldalról meg derítőlappal segítettem rá.

Aztán persze nem az étel- és tárgyfotózással voltam nagy mértékben elfoglalva, hiszen az utóbbi időben egyre inkább – szinte kizárólag – embereket szeretek fotózni.
Mint pl. Doriszt, aki Stylist barátnője, Róza felkérésére modellkedett Nekem néha.

Folyt. köv. hamarosan

A hétvégén egy újabb fotózáson vehettem részt, ahol elsősorban a sminkekre koncentráltunk.  Képek hamarosan a www.lsandor.tk oldalon láthatóak lesznek.

Egy hete volt lehetőségünk Zsolt barátommal közösen portrézgatni egy kicsit a Városligetben Krisztával. Néhány óra, több mint 100 kép, ez számomra az eredmény. Ok, persze a képek jó részét ki kellett szelektáljam. Legalábbis vagyok annyira kritikus magammal szemben. De ettől függetlenül is lesz sztem nagyjából 10-15 használható képem. Az első kettőt közkinccsé teszem.

A készítésről néhány gondolat. A Városligetben voltunk, először az új 56-os emlékműnél csináltunk néhány álló képet, aztán átmentünk egy közeli zöld részre. Technikailag. Ketten, három géppel: Zsocánál a Nikon D200, nálam Canon EOS 40D és ARAX 88. Amíg volt nap, addig két db 110 cm-es derítőlappal világítottunk. Habár volt egy harmadik is nálunk, de így is kevés kezünk és állványunk volt. Konklúzió: Hasznos lehet egy derítőlaptartó kar egy állvánnyal. Amint lebukott a napunk a horizont alá, előkerültek a vakuk és a kioldók. Tőlem jött a rádiós kioldó szett és egy Nikon SB-26, Zsocától meg egy SB-800. Ezekkel aztán vegyesen ment a világítás vagy reflexernyővel, vagy a derítőlapra, de pl. backlight-ot legtöbbször direkten egy snoot-tal. Második konklúzió: még a derítőlapos játék során rájöttünk, hogy jól jönne egy nagyobb derítőfelület is, na nem a megalománia és a feltűnési viszketegség kedvéért, hanem azért mert egy nagyobb világító felülettel szebb hatást tudunk elérni.

Az első képem épp egy lazább pillanatban készült, amikor nem törődtünk azzal, hogy nőies pózba erőltessük Krisztát, inkább olyan “nyári délután”-hangulatot szerettünk volna varázsolni. A következő kép ennek a folytatása, de ez már nőiesebbre sikerült.

További képek hamarosan… (Akarom mondani: To be continued…)