L. Sándor fotósblogja

Mondhatom szép! Ennyire elhanyagolni egy blogot.

Ha valaki kívülállóként néha ránéz a blogomra, azt hihetné, hogy már nem is foglalkozom mindazokkal, amikről korábban annyi “szépet-s-jót” írtam.

Megnyugtatásul közlöm, hogy nem tűntem el, nagyon is élek és fotózok, de a sok feladat – munka, fotózással kapcsolatos egyéb dolgok, weboldal csinosítás, na meg némi otthoni feladat – között kicsit elhanyagolt gyermek lett a blog szerkesztése. Megpróbálom azért néhány képben összefoglalni a márciustól eltelt időszakot, csak amolyan rögtönzött dióhéj kivitelben.

Volt, amikor Móni egy-egy jobban sikerült sütijét örökítettem meg. Mint pl. ezt a finom kuglófot. Ráadásul itt éppen teszteltem egy új halogénlámpát is, vagyis ennél a képnél nem vakuval világítottam, hanem ernyőn keresztül 1 db 1000W-os halogén derítőlámpával, másik oldalról meg derítőlappal segítettem rá.

Aztán persze nem az étel- és tárgyfotózással voltam nagy mértékben elfoglalva, hiszen az utóbbi időben egyre inkább – szinte kizárólag – embereket szeretek fotózni.
Mint pl. Doriszt, aki Stylist barátnője, Róza felkérésére modellkedett Nekem néha.

Folyt. köv. hamarosan

Hirtelen nem is tudom, hogyan kezdjem ennyi kihagyás után.

Március óta nem adtam magamról életjelt ezen a fórumon.

Nem kívánom nagyon részletezni hosszasan, hiszen nem feltétlenül kapcsolódik az oldal témájához, de a mögöttünk álló időszak nagy része esküvői előkészületekről szólt, amit természetesen egy esküvő és nászút követett. Úgyhogy immáron házas emberként töltöm napjaimat. Természetesen ez a tény nem változtat a fotózás iránti szenvedélyemen, úgyhogy igyekszem a jövőben is sok (remélhetőleg) szép képpel gazdagítani az oldal tartalmát.

Egyéb, talán jobban kapcsolódó ok, amiért keveset foglalkoztam a blogolással, hogy az utóbbi hónapokban – részben munkámnak köszönhetően – erőteljesebb tudásszomjjal (hű ez jó kifejezés) közeledtem a világítástechnika, konkrétan a stúdióvilágítás iránt. Az elmúlt időszakban szerzett ismereteimet persze a gyakorlatban is szeretném kamatoztatni, ami remélhetőleg képeimen is meg fog majd látszani.

Mint sok mindennel, ezekkel is van elmaradásom. Több dolgot is ígértem már itt néhány lelkes olvasónak/hozzászólónak, igyekszem a közeljövőben válaszolni ezekre.

Két irományt tervezek:

- egy rövid összefoglalást az ARAX-os tapasztalatokról

- egy kis kifejtést a pezsgős kép készítési körülményeiről

Plíz, még egy kis türelem.

Meglehetősen régen írtam bármit is az utóbbi időben. Mintha megállt volna körülöttem az idő. Pedig nem! Na jó, egy kis szabi, meg ilyenek.

Amúgy tényleg csönd van. Remélem ez amolyan vihar előtti csend lehet számomra. Ha valaki megnézte, kissé megcsappant az utóbbi hetekben a felszerelésem mennyisége, sőt elsősorban a középformátumú szettben történt leépítés. Nem véletlen a dolog, hogy ennyire gép nélkül maradtam, de erről most nem mondok többet. Majd… ha aktuális lesz.

Ami viszont barátságos, hogy végre a Canon rendszer kiegészült egy nélkülözhetetlen segédeszközzel egy 430EX vaku személyében. Annyiszor kellett volna korábban belső fotózásoknál egy rendszervaku… de most végre… legalábbis ami a technikának ezen a részén múlik… a többi meg úgyis rajtam.

Jövő héten lesz is lehetőségem, hogy próbára tegyem a tudásom és a felszerelésem. Remélem pozitív eredményekről számolhatok majd be.

…ja és ha valakinek nem tűnt volna fel, létrehoztam egy új oldalt a teljes galériáknak. Olyan régi képsorozatok is bekerültek ide, amelyek korábban a másik oldalamon szerepeltek. Természetesen az újak is itt fognak szépen sorakozni.

Az a bizonyos sokat emlegetett kezdet. …tényleg nehéz, de akkor is elkezdem.

Amennyiben rólam szeretnél többet tudni, a Magamról oldalon olvashatsz, (bár nem szeretek nagyon magamról írni, de mégis jó, ha az olvasó tudja, kiről is van szó. )

Amiért viszont elkezdtem ezt az oldalt, arról mesélnék egy picit. Szóval az előbb említett ismertető tanúsága szerint egy átlagos hobbifotós lennék. Nagyon szeretek fényképeket készíteni és mint minden -e hobbi iránt elkötelezett – embert, engem is önbizalommal tölt el, ha elismeréssel tekintenek a képeimre. A képek bemutatásának legkézenfekvőbb fóruma a család és a közeli ismerősök. Persze egy idő után az ő elismerésük nem túl ösztönző, kell egy tágabb közönség. Előny, ha ebben a közönségben a képek megmérettetésére is adott a lehetőség. Ilyen lehet akár a fotós fórumokon való jelenlét, ami nekem sajnos egy apró hiba miatt kissé kudarccal indult, bár ezt most nem részletezném. Vagy akár egy saját honlap szerkesztése. Ilyen oldallal már rendelkezem, azonban azon kívül, hogy néhány galériát feltöltöttem, időnként bővítem, más különös nem történik. Valami olyan lehetőséget kerestem, ahol a saját fejlődésem érdekében tehetek lépéseket.

Nos, azt hiszem emiatt döntöttem a blog mellett.

Még nem tudom, mennyit és milyen gyakran tudok képet feltölteni (persze a saját érdekemben is igyekszem), de előre bocsájtom, hogy a hozzászólásokat és akár a kritikákat is jó néven veszem.

Ami az oldal jövőbeli tartalmát illeti, azt pedig a következőképp tudnám körülírni. A képrögzítési technikák rengeteget fejlődtek az elmúlt években. Természetesen engem is megfertőzött a digitális világ. (…persze, hogy könnyű dolog fotózni, ha azonnal látom is az eredményt.) De valami miatt mégis vonz a “hagyományos” film, az analóg oldal. Vannak jól sikerült digitális képeim, de mégis nagyobb kíváncsiság tölt el egy tekercs film előhívása során. És az eredmény legtöbbször olyan, amit nem tudok a “megapixel”-ekből kihozni.

Az itt olvasható bejegyzések valamiféle “analóg vs. digitális” gondolatok jegyzeteit fogják tartalmazni.

Remélem azok számára, akik bármi véletlen folytán rábukkantak oldalamra, a jövőben is lesz olyan téma, ami miatt érdemes lesz újra visszalátogatni.

Ezen gondolatok fényében köszönöm az érdeklődést és további kellemes böngészést kívánok!

Üdv: L.Sándor